Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
Még ennyi van a nyári szünetig

eroszakmentes_iskola

IMG_1122 másolata

hatartalan-logo-5a

uj_szechenyi_1

ujszterv1k

ujszterv2k

H

Petőfi Sándor (1823-1849)PS

1823. január elsején született Kiskőrösön.

Apja Petrovics István, mészáros mester; szlovák anyanyelvű édesanyja, Hrúz Mária az esküvő előtt szolgálólány volt.
A család a következő évben Kiskunfélegyházára költözött, s a költő a gyermekkori emlékek révén ezt a várost vallotta szülőhelyének.

Petőfi az egy tantermes kecskeméti evangélikus elemi iskolában kezdte meg tanulmányait. A gondos apa anyagi lehetőségeihez mérten íratta be fiát újabb és újabb iskolákba: Sárszentlőrinc, a pesti evangélikus, majd a piarista gimnázium, az aszódi gimnázium, végül pedig Selmecbánya következett.

Tizenhat éves korában kezdődtek a fiatalember vándorévei.
Gyalogosan vágott neki a nagyvilágnak. Előbb Pestre ment, s a nemrégiben felépített Nemzeti Színház körül buzgólkodott: statisztált, a kocsmába szaladgált sörért, a színésznőket kísérte haza lámpással az éjszakában. Rokonai révén Ostffyasszonyfára került, majd Sopronban – életkorát letagadva – katonának állt, de betegsége, gyenge fizikai állapota miatt leszerelték. Folytatta vándorútját, bejárta az ország minden táját. Vándorszínészkedett a Dunántúlon, Pápán a kollégium diákja volt; megfordult Pesten, Kecskeméten, Komáromban, bejárta az Alföldet.
Az 1842-es év meghozta első irodalmi sikerét, megjelent A borozó című költeménye. Ugyanebben az évben a Hazámban című vers alá először írta a Petőfi Sándor nevet.

Bekapcsolódott az irodalmi életbe. Versek címmel kiadták első kötetét. 1844 őszén kezdte el írni Kukorica Jancsi történetét. A verses mesét Jancsi hazatértéig, Iluska sírjának meglátogatásáig készítette el. Barátai, elsősorban Vörösmarty Mihály biztatására aztán folytatta Jancsi kalandjait, és vezette el a főhőst Tündérországba. A János vitéz 1845. március 6-án jelent meg

1846 őszén Nagykárolyban, a megyebálon ismerkedett meg Szendrey Júliával, akit 1847 szeptemberében feleségül vett.
A Toldi megjelenése után (1847-ben) barátságot kötött Arany Jánossal.
Az elkövetkező hónapok a szabadság és szerelem jegyében teltek. “Úgy érzem a forradalmat, mint a kutya a földrengést” – írta barátjának.

1848. március 15-e “Petőfi napja” a magyar történelemben. Előző este megírta a Nemzeti dalt, a forradalom jelképes énekét.
A Pilvax kávéházból elindulva. társaival mozgósította az egyetemi ifjúságot, kinyomtatták a 12 pontot, kivívták a sajtószabadságot.

A szabadságharc kitörésekor katonának állt, Bem tábornok seregében részt vett a szelindeki, a vízaknai, a szászsebesi, a szászvárosi csatákban. Petőfi tetteivel, életével akarta hitelesíteni a verseiben megfogalmazott szabadság- és hazaszeretetét.
1849. július 31-én részt vett a segesvári ütközetben, és délután 6 óra körül Fehéregyháza határában elesett

MUNKÁSSÁGA:

Petőfi – a népiesség jegyében – robbanásszerűen kerül be a magyar irodalomba . Az őt ért támadásokkal együtt is rendkívüli népszerűségre tesz szert rövid idő alatt.
Az első költői korszak verseinek zöme népdal, népies dal, népies helyzetdal.
Petőfi egy korízlés megtestesítője, de nem kizárólagos képviselője. Szinte mindenki ír népdalt (Czuczor Gergely Fúj, süvít a Mátra szele…, Szentiványi Mihály, Erdélyi János, Eötvös József, Tompa Mihály). Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság támogatja és irányítja a folklórgyűjtést .

Első korszakában viszonya a folklórhoz esztétikai érvényű Politikai felhangot a népköltészet csak 1846 végétől kap, s ezt legszemléletesebben Aranyhoz írt levele fejezi ki: ”

A borozó 1842 Petőfi első nyomtatásban megjelent verse.

A Befordúltam a konyhára… 1843 a leghíresebb magyar helyzetdal, mely tökéletes gazdaságossággal bánik anyagával, mindvégig egységben tartja a versszervező tűz-motívumot, megcsillantva Petőfi humorát .
Az Egy estém otthon 1844 lírai életkép, a lírai természetesség és közvetlenség egyik csúcspontja Petőfi költészetében.
Az első korszak összegzője és legnagyobb művészi teljesítménye a János vitéz..1844 októberében kezdi írni.
A János vitéz társadalmi, szociológiai szempontból a juhászbojtárból tündérkirállyá váló hős alakjával a nép felemelkedéséről, annak lehetőségeiről, vágyairól szól.
A helység kalapácsa 1844 Petőfi definíciójában hősköltemény, valójában komikus eposz, eposzparódia. Ki ellen íródott? Az eposz mint műfaj ellen, annak idejétmúlt arisztokratikus világképe ellen. Vörösmarty Zalán futása című műve ellen is, hiszen a Petőfi-alkotás egyik központi motívuma az “enyészet”, a kortárs művéből.

. Petőfi minden költői korszakában fontosnak tartotta megfogalmazni művészi hitvallás.
Az első korszakot a Felhők-ciklus (1845. ősz – 1846. március 10.) követi.
. Az érzés ihlette a Szerelem gyöngyei ciklust; leghíresebb darabja a Fa leszek, ha…
1846. szeptember, megyebál Nagykárolyban. Itt ismerkedik meg Szendrey Júliával.
1847 januárjában megjelenik Petőfi Reszket a bokor, mert… című verse, s februárban megérkezik a válasz: “ezerszer, Júlia”. Szeptemberben tartják az esküvőt Erdődön.

A Szeptember végén 1847 a magyar líra reprezentatív elégiája. Petőfi a természet változását az emberi élet mulandóságával kapcsolja össze, és hozzáteszi az emberi érzések időlegességének problémáját is.
A Reszket a bokor, mert… 1846 szerelmi dalköltészetének egyik csúcsa; összhangot alkot benne remény és kétség, illetve a kétség a remény jegyében fogalmazódik meg, magas fokú lírai közvetlenséggel.
A Minek nevezzelek? 1848 a szerelmi költészet egyik archetípusát képviseli.

Az irodalomtörténet (Horváth János, Szerb Antal) a legegységesebb, művészileg legmagasabb és legegyenletesebb színvonalú tematikus csoportnak a tájverseket tekinti. Az alföld szinte magába sűríti Petőfi tájábrázolásának jellegzetességeit.

A Felhők-ciklus után változás következik Petőfi költészetében, melynek lényege a politikai és ideológiai radikalizálódás.
A Levél Várady Antalhoz 1846 a fordulat verse. Itt jelenik meg először a forradalmi látomásköltészet alapgondolata.
A gondolati háttér sokféle lehet Rousseau-tól az utópista kommunistákig, szocialistákig. Petőfi elhelyezi versét az életműben is, a Felhők-ciklus után a kiábrándultság verseit követően nyit új szakaszt ezzel a művével.
Az Egy gondolat bánt engemet 1846 felütése a különböző halállehetőségeket veszi sorra, valójában életfelfogásokat minősít és utasít el.
A Nemzeti dal :1848. alkalmi költemény, mely összefonódott március 15-e emlékével.

A márciusi diadalmas napokban központi szerepet játszott Pet?fi radikális felfogása miatt marginalizálódik.
A politikai események nem Petőfi elképzelése szerint alakulnak; a kiábrándultság fokozódik a költőben. A szerep- és térvesztés felerősíti benne a magánélet harmóniája utáni vágyat. (Itt benn vagyok a férfikor nyarában… 1848)
Az apostol (1848. június – szeptember) keletkezési hátterében az áll, hogy Pet?fi júniusban tagja a radikális Egyenlőség Társaságnak, majd megbukik a szabadszállási követválasztáson. Politikai befolyása és szerepe csökken, sőt a perifériára szorul.

Petőfi utolsó versei közül az Európa csendes, újra csendes… 1849 című költeményben a konkrét és reménytelen helyzet elemzéséből erkölcsi tőkét kovácsol Petőfi, mely megadja a bukás fennköltségét és magasztos voltát.
A kései versekben fölerősödik a költő és a költészet szerepének újragondolása, s egyúttal a fájdalmasan rezignált hangvétel azért, mert a harc bármely dicső is, elnémítja a múzsát. A Pacsirtaszót hallok megint… 1849 költészetfelfogása a legősibb orfikus költészettel mutat rokonságot, mely szerint a líra teremtőerő az elmúlással is perlekedő hatalom.
A Szörnyű idő… 1849 szinte előrevetíti Vörösmarty apokaliptikus látomását, az Előszót, hiszen a megbomlott világot ép ésszel ábrázolni lehetetlen.

Kötődése városunkhoz

Bár nem lakott Gödöllőn , többször is járt városunkban, emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Kétszer is megfordult a Grassalkovich-birtokon, hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, majd 1845-ben Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával.
Bár az ismeretség rövid volt, mégis ez ihlette a ” Szerelem gyöngyei ” versciklust.
A kötet egy példányát a költő elküldte Bertának.

” Kerepesen túl Gödöllőt értük, ahol az a szőke lányka lakik, kihez sok, sok verset írtam.”
A költő nevét Gödöllőn utca, tér és a mi iskolánk őrzi. 1955-ben szobrot állítottak neki.

alulra_kicsi